Néhány nappal ezelőtt a Global Pickleball Federation (GPF) hivatalos közösségi oldalán egy érdekes felhívás jelent meg. Első pillantásra talán csak egy újabb nemzetközi eseménynek tűnt, valójában azonban sokkal többről szólt. A GPF egy dél-afrikai ICA pickleball edzőképzés és szakmai klinika előkészítését népszerűsítette. A cél nem egy verseny megszervezése volt, hanem annak felmérése, hogy mekkora az […]
Van egy furcsa csend egy-egy ilyen csoportmeccs után. Nem az a klasszikus, feszültséggel teli csönd, amit egy kiélezett döntő után érez az ember, hanem inkább egyfajta belső rendeződés, mintha a játékosok nemcsak pontokat játszottak volna, hanem valami mást is. Valami olyat, amit nehéz számokban mérni. Akár fix páros rendszerben, akár rotációs formátumban zajlik a játék,
A magyar pickleball az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül. A versenyek száma növekszik, egyre tudatosabb szervezőmunka zajlik, és a sportág kilépett abból a szűk körből, ahol csupán lelkes úttörők tartották életben. Most azonban egy sokkal komolyabb kérdés előtt állunk: képesek vagyunk-e a jelen lendületét hosszú távú rendszerbe fordítani? Mert minden sportág életében elérkezik az
Növekedés, partnerség és felelősség egy formálódó sportágban „Miért éri meg ez a klubnak?” A kérdés egyszerűnek tűnik. Egy verseny esetében természetes, hogy felmerül: mennyi bevételt hoz? Ki részesedik belőle? Hogyan térül meg a befektetett munka és infrastruktúra? A magyar pickleball fejlődése azonban lassan elérkezik ahhoz a ponthoz, ahol ezt a kérdést nemcsak pénzügyi, hanem rendszerszintű
